Hogy kell Bitcoin bányászat

Bitcoin kitermelése semmi más, mint Bitcoin hálózaton belüli ügyletek helyességeinek igazolása. Hogy a felhasználók ne csalhassanak és ne utalhassanak a saját maguk által birtokolt Bitcoin összegnél többet, szükséges azok valaki általi ellenőrzése. A banki szférában ezt a feladatot maguk a bankok látják el, Mindazonáltal, egy decentralizált világon belül ezt a felhasználóknak saját maguknak kell megtenniük.

Hogyha Ön Bitcoint készül kitermelni, szükséges tisztában lennie a következő fogalmakkal:

• Kitermelő, vagyis „miner“:   Olyan egyén, aki a többi számítógéphez interneten keresztüli kapcsolattal futtatja saját extra számítógépét. Számítógép helyett Csehországban a „kitermelő gép“ megjelöléssel lehet találkozni, amelyik nonstop üzemel.
• Bányászati gép:  Ez sajna nem egy egyszerűszámítógép, vagy nagyteljesítményű grafikus kártya. Kitermeléshez speciális ún. ASIC (Application–Specific Integrated Circuit) hardverre van szükség.
• Bitcoin hálózat:  Teljes mértékben decentralizált, ún. peer to peer hálózat, ami annyit jelent, hogy a hálózat nem rendelkezik egyetlen központi géppel. Tehát nem történhet meg, hogy azt valaki üzemen kívül helyezi. Ezért a Bitcoin hálózatban nehéz kárt tenni, vagy azt letiltani.
• Hash–függvény:  Olyan algoritmus, ami tetszőleges hosszúságú bemenetet egy véges hosszúságú kimenetre képez le. Ez a függvény többnyire táblázatok, vagy adatok gyors összehasonlításához használatos.
• Blokk:  Csoportosított ügyletek feldolgozása, ami annyit jelent, hogy a blokklánc átveszi a jóváhagyásra váró ügyleteket. Ezt követően azokat egy bizonyos szűrés alapján csoportosítja, majd egy rejtjelezett protokoll alapján feldolgozza. A rejtjelezés végeredménye az ún. „képez le –függvény“. A végcél az, hogy a hash–függvény minél alacsonyabb legyen. Az új Blokk blokkláncba kerül bejegyzésre, és valamennyi blokklánc egy újabb keresésébe kezd. Azesetben, ha a Blokk alacsony hash–függvényű blokkláncot nem talál, a Blokk bejegyzése nem változik, hanem csak az ún. „nonce“ – ami alapjában véve az ügyletekhez „odatűzött“ további számjegy.
• Blockchain:  Bitcoin hálózaton belül bármikor létrejött valamennyi érvényes Blokk összekötő jegyzéke (blokklánc). Mivel a Blokkok tartalmazzák valamennyi ügylet adatait, a blokklánc egyben a Bitcoin hálózaton belül bármikor végbement ügyletek összességének „számviteli könyve“, vagy „számlakiírása“ is.
• Bányászati pool: Jelentése – amikor a kitermelők ún. kitermelő poolokba tömörülnek, amelyek egyesítik az egyes minerek számítási kapacitásait. A kitermelő poolban sokkal könnyebb kikeresni egy Blokkot.

A Bitcoin pénznemmel kapcsolatos fogalmak részletesebb magyarázata a Fogalomtárban található.

A következő videófelvétel azt mutatja meg, hogyan működik a Bitcoin kitermelés.

A teljes Bitcoin rendszer felépítése azzal számol, hogy a felhasználók zöme becsületes lesz, ezért minden esetben szükséges, hogy a felhasználók több mint 50%–a egyetértsen az utalt ügylettel. Hogyha egy betolakodó a hálózatba fiktív ügyletet akar bevinni, ahhoz, hogy ez az ügylet igazolva lehessen, rendelkeznie kéne a teljes hálózat számítási teljesítményének több mint 50%–ával. Mindazonáltal, a jelenlegi hálózat teljesítménye valóban rendkívül magas, tehát egy ilyen jellegű támadás nagyon valószínűtlen lenne.

Bányászat hardver

Procesor

A Bitcoin eredeti javaslata azzal számolt, hogy az ügyletek jóváhagyását elvégezheti bárki saját otthoni számítógépén. A hash–függvény kiszámításhoz SHA_256 kulcsot használnak, ami az egyes ügyleteket hash–függvénnyel látja el. Azzal, hogy a felhasználók saját személyes számítógépjüket Bitcoin kitermelés rendelkezésére bocsátották, egyúttal megoldódott a Bitcoin további felhasználók közé történő kézbesítésének kérdése. Az ilyen módon kitermelést végző felhasználók egyrészt jutalom gyanánt megkapták az egyes ügyletek után járó kezelési költségeket, másrészt jutalmazva voltak az új Bitcoinok hálózatba megtörtént kibocsátásáért. Az új Bitcoinok olyan felhasználók között osztódnak el, akiket a megkívánt hash–függvény elsőként számít ki. Ezért ehhez nagyon fontos volt, hogy rendelkezésre álljon egy magas teljesítményű számítógép, hogy az elsőbbség valószínűsége minél magasabb lehessen. Mindazonáltal, nemsokára rájöttek, hogy a grafikus kártyák – felépítésükből adódólag – az egyes hash–függvényeket a processzorhoz képest többszörös gyorsasággal képesek voltak kiszámítani. Ezért ez a módszer ma már nem hatékony.

Grafikus kártyák

A hash–függvények számításához valaha leginkább az AMD gyártmányú grafikus kártyák feleltek meg. A többi gyártó (például az nVidia), mivel eltérő architektúrán alapult, nem ért el ilyen mértékű számítási teljesítményt. Ezekkel a kártyákkal aránylag hosszú ideig folyt a kitermelés, míg azokat felváltották a még nagyobb teljesítményű FPGA áramkörök, amelyeket aztán nemsokára a speciálisan kitermeléshez kialakított ASIC hardver követett.

Bányászati ASIC hardver segítségével

Ahogy a Bitcoin értéke növekedni kezdett, egyre csábítóbbnak bizonyult különböző hardver gyártók számára, akik éppen a speciális kitermelő hardver gyártására kezdtek fókuszálni. Itt azokra a processzorokra gondolunk, amelyek SHA–256 kulcsos számításhoz – ami épp a Bitcoin hash–függvényekhez használatos – a lehető legkisebb fogyasztás mellett a lehető legnagyobb teljesítményt képesek nyújtani.

Bányász farmok

Manapság a Bitcoin kitermelés nagyban folyik arra specializálódott farmokon, túlnyomórészt Kínában, ahol az ASIC hardvert is gyártják. Ott a villamos energia olcsóbb, nagyban hozzáférhetők hardver eszközök, nem kell sem VÁMOT, sem ÁFÁT fizetni - éppúgy, mint az Európába vagy az Amerikába póstázott küldeményezések esetén. A YouTube–on található a világon bárhol megtalálható kitermelő farmokról készített számos videó.

Bitcoin bányász

Bányász nehézségei

Hogy megközelítőleg 10 percenként új Blokkok jöhessenek létre, szükséges figyelemmel kísérni a teljes Bitcoin hálózat teljesítményét. Hogyha a hálózat teljesítménye megkétszereződik, a Blokk kikeresési sebessége szintén megnövekedne. A hálózat ezt a problémát (tehát a számítás nehézségét) maga megoldja, azzal, hogy növeli illetve csökkenti az új Blokkhoz tartozó újabb hash–függvény kikeresési nehézségét. Az alábbi diagram a kitermelés nehézkességének lefolyását ábrázolja.

Újonnan kibocsátásra kerülő Bitcoinok mennyiségének csökkenése

A Bitcoin olymódon lett megtervezve, hogy újonnan kibocsátásra – tehát a rendszerben forgalomba – kerülő érmék száma egyre csökkenjen. 2009–ben, amikor a Bitcoin hálózat beindult, minden 10 percben 50 új Bitcoin termelődött ki. 4 év elteltével ez a szám a felére csökkent, majd 2012 és 2016 között minden 10 percben 25 új Bitcoin termelődött ki. 2016–tól kezdődően a hálózatba 10 percenként már csak 12,5 Bitcoin került, és további 4 év elteltével ez ismét megfeleződik. A rákövetkező csökkenés 2140–ig fog tartani, amikor már nem lesz mit felezni. A mennyiség túlnyomó része viszont már előreláthatólag 2030–ig ki lesz termelve. Az alábbi diagram azt ábrázolja, melyik évben mennyi Bitcoin lesz kitermelve.
 

Bányászati medence „Mining pool“

A hálózati kitermelők átláthatatlan tömegére tekintettel, amiből adódóan az új Blokkhoz tartozó hash–függvény időben történő megtalálásának valószínűsége minimális, a kitermelők ún. kitermelő poolokba kezdtek tömörülni, amelyeken belül együttesen, csapatban keresik a megfelelő hash–függvényt. Hogyha a pool valamelyik tagjának sikerül új Bitcoint felfedezni, azt megosztja a többiekkel, az általuk rendelkezésre adott teljesítmény függvényében.

Bányászati medence diagramja, 2016. augusztusához

Ezzel az ötlettel egy cseh programozó, Palatinus Marek (Slush) rukkolt ki, aki ezt a protokollt open–source jelleggel adta nyilvánosságra. Az általa megalkotott cseh pool még mindig működik, éspedig a slushpool.com linken.

Bitcoin bányász szoftver alkalmazások

Számtalan Bitcoin bányász szoftver alkalmazás létezik, ezért azt ajánljuk, keressen ki magának egy olyan poolt, ahol Ön szándékozik kitermelni. Az ott található súgóból megtudja, milyen konkrét szoftver alkalmazást lehet használni, miképp kell beállítani stb. A leggyakrabban ezeket szokták választani: MinePeon, EasyMiner, BFGMiner vagy CGMiner

Rodzaje szyfrowania

Kitermelés megtérülése

Manapság elég körülményes Bitcoin vagy bármilyen más pénznem kitermeléséből profitot teremteni, de nem lehetetlen. A kitermelés megtérülése kikalkulálható a Coinwarz honlapon.

Bányász ASIC berendezések gyártóih

• Bitmain
• ButterflyLabs
• KnC
• BitFury
• Cointerra

– ASIC hardveres minerek egyik legnagyobb kínai gyártója. AntMiner elnevezésű ASIC hardveres minerjük az egyik legelterjedtebb, a világ több mint 100 országába exportálják.

BITMAIN
www.bitmain.com

Ez az ASIC hardvert gyártó cég az elsők között volt. Mindazonáltal, ez a cég nem élvezte túl sokáig a sikert – ismételten átverte saját klienseit. Még csak fejlesztés alatt álló, nem létező hardvereket értékesített. Persze azokat nem volt képes időben megvalósítani, mert a konkurencia közben bekebelezte őket. Ismeretes, hogy mai napig pénzügyi gondokkal küszködnek.

ButterflyLabs
www.butterflylabs.com

A cég létezésének kezdeti időszakában ASIC hardver gyártásával foglalkozott. KnCMiner Jupiter, KnCMiner Saturn és hasonló elnevezés alatt jelentetett meg különböző kitermelő gépeket. Későbbiekben átváltottak, abbahagyták a gyártást és ahelyett saját kitermelő farmok kiépítésébe vágtak bele.

KnC
www.kncminer.com

Ez a cég elsőként foglalkozott ASIC hardver gyártásával.

BitFury
www.bitfury.com

ASIC hardver gyártásával foglalkozó cég. 2015-ben tönkrement.

Cointerra
www.cointerra.com